2016. október 19.
„Mindenki talál benne boldogságot” – Kiss Zoltán a János vitézről
Először meg voltam döbbenve. Aztán elkezdődtek a próbák, és azt láttam, hogy nagyszerűen működik a dolog - mondta Kiss Zoltán, akivel a János vitéz bemutatója kapcsán beszélgettünk a darab próbafolyamatáról és fogadtatásáról.
- Huszárok labdával, sujtásos mezben – könnyen meggyőzte a rendező, Szente Vajk a koncepciójáról?
- Először meg voltam döbbenve. Aztán elkezdődtek a próbák, és azt láttam, hogy működik a dolog. A nemzetek közötti küzdelem, a nagy csaták valóban leképezhetőek a sportra, jelen esetben a futballra. Ettől nem sérül a János vitéz gondolatisága, sőt, jobban átélhetővé válik. Hiszen mindeközben az eredeti mű hangzik el, az eredeti dalokkal. Szerintem csak akkor érdemes átírni egy darabot, ha azzal előrébb visszük a cselekményt, vagy segítjük a rendezői koncepciót. Én úgy érzem ez sikerült, ráadásul több esetben az eredeti Petőfi műhöz nyúlt vissza a rendező, ami még érthetőbbé teszi a kapcsolatot a költemény és a zenés változat között.
- Bagó legszebb dala, az Egy rózsaszál, a kecskeméti előadásban a teljes szöveggel hallható. Miért?
- Az én kérésem volt, hogy a középső versszakot is elénekelhessem. Általában az első és az utolsó hangzik el, pedig éppen a középső rész villantja fel azt a boldogságot, amit a szerelem és a hűség síron túl is felragyogó ereje sugall. Ezzel válik teljessé a dal.
- Humoros és érzelmes – nehéz volt megtalálni a jó arányt?
- A humor az egész előadást átitatja. Dobó Enikő Francia királykisasszonya például virtuóz alakítás! A második felvonás második részében inkább az érzelmek dominálnak, s éppen ezért mindenki talál benne boldogságot! Arra kellett vigyázni, hogy ne csússzunk bele valamiféle hamis pátoszba, de ettől remekül megóv bennünket az előadás őrületes tempója.
- Először meg voltam döbbenve. Aztán elkezdődtek a próbák, és azt láttam, hogy működik a dolog. A nemzetek közötti küzdelem, a nagy csaták valóban leképezhetőek a sportra, jelen esetben a futballra. Ettől nem sérül a János vitéz gondolatisága, sőt, jobban átélhetővé válik. Hiszen mindeközben az eredeti mű hangzik el, az eredeti dalokkal. Szerintem csak akkor érdemes átírni egy darabot, ha azzal előrébb visszük a cselekményt, vagy segítjük a rendezői koncepciót. Én úgy érzem ez sikerült, ráadásul több esetben az eredeti Petőfi műhöz nyúlt vissza a rendező, ami még érthetőbbé teszi a kapcsolatot a költemény és a zenés változat között.
- Bagó legszebb dala, az Egy rózsaszál, a kecskeméti előadásban a teljes szöveggel hallható. Miért?
- Az én kérésem volt, hogy a középső versszakot is elénekelhessem. Általában az első és az utolsó hangzik el, pedig éppen a középső rész villantja fel azt a boldogságot, amit a szerelem és a hűség síron túl is felragyogó ereje sugall. Ezzel válik teljessé a dal.
- Humoros és érzelmes – nehéz volt megtalálni a jó arányt?
- A humor az egész előadást átitatja. Dobó Enikő Francia királykisasszonya például virtuóz alakítás! A második felvonás második részében inkább az érzelmek dominálnak, s éppen ezért mindenki talál benne boldogságot! Arra kellett vigyázni, hogy ne csússzunk bele valamiféle hamis pátoszba, de ettől remekül megóv bennünket az előadás őrületes tempója.