2017. június 2.
Nagyszabású gálával zárjuk az évadot!
Az évad egyik leglátványosabb eseménye az immár hagyományos Együtt a művészetért gála. A nagyszabású, látványos esemény zenei vezetője Károly Katalin, aki az idei évad legizgalmasabb feladatairól is beszélgettünk.
- Mire számíthatnak a gála nézői?
- Látványos, zenés produkciók egész sorára! A zenei anyag összeállítása során nem volt nehéz dolgunk, hiszen egészen különleges évadot zárunk abból a szempontból, hogy szinte az összes előadásban fontos szerepet kapott a zene. Egyetlen példa: Shakespeare Vízkeresztjében a színészek zenészként is közreműködtek, énekeltek, hangszeren játszottak. Részletek hangzanak el a János vitézből, a Mágnás Miskából, A manóvizsgából, A vőlegényből is.
- Mennyire jelentett új helyzetet, hogy a színház zenei vezetőjeként valamennyi produkcióban érintett voltál?
- Inkább sokrétű feladatot jelentett. Prózai darabban a zene alkalmazása más jelentőséggel bír, mint egy eleve zenés műfajban született mű esetén. Utóbbinak a zene alapvető mozgatórugója, a felhangzó muzsika dramaturgiája az előadás szerves építőeleme. Prózai produkcióban viszont úgynevezett alkalmazott zenére van szükség, amelynek feladata, hogy támogassa, segítse a darab dramaturgiáját. A vőlegény és a Vízkereszt előadásában is így volt, s elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyszerű zenék születtek mindkét produkcióban.
- Mi volt számodra a legnagyobb kihívás az idei évadban?
- A János vitéz volt talán a legkiemelkedőbb, hiszen zenei szempontból egészen új feladatot jelentett, hogy a szimfonikus zenekari hangszerek mellett rock szekciót is használtunk. Ezt úgy kellett megtennünk, hogy a mű ne veszítsen klasszikus értékeiből, mégis hozzáadhassunk olyan korszerű hangzásvilágot, amely magával ragadja a mai nézőket. Nehéz és nemes feladat volt.
- A legizgalmasabb munka?
- Nagyon izgalmas volt harmadik, gyermekeknek szánt opera előadásunk, A manóvizsga. Donizetti muzsikáját mutattuk be a legkisebbek számára is befogadható módon. Most bántunk a legbátrabban és legszabadabban a zenei anyaggal, hiszen Donizetti áriáit és duettjeit nem az eredeti szöveggel hallhatták a nézők, hanem Németh Virág meséjének történetéhez illő, új dalszöveggel. Mindkettő nagyon komoly feladatot jelentett, amelyben nagy segítségemre volt Látó Richárd, a kecskeméti színház karmestere és valamennyi közreműködő, zenész kollégám.
- Mindeközben folyamatosan egyetemre jártál. H fel szeretnénk sorolni a képzettségedet, mi mindet kellene leírni: Károly Katalin,…
- A Konzervatóriumot zongora-magánének szakon végeztem el, majd következett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a magánének kamaraművészi, illetve magánének tanári diploma megszerzése. Idén pedig elvégeztem a Szegedi Zeneművészeti Egyetem klasszikus énekművészi mesterképzését dal és oratórium szakon.
- Látványos, zenés produkciók egész sorára! A zenei anyag összeállítása során nem volt nehéz dolgunk, hiszen egészen különleges évadot zárunk abból a szempontból, hogy szinte az összes előadásban fontos szerepet kapott a zene. Egyetlen példa: Shakespeare Vízkeresztjében a színészek zenészként is közreműködtek, énekeltek, hangszeren játszottak. Részletek hangzanak el a János vitézből, a Mágnás Miskából, A manóvizsgából, A vőlegényből is.
- Mennyire jelentett új helyzetet, hogy a színház zenei vezetőjeként valamennyi produkcióban érintett voltál?
- Inkább sokrétű feladatot jelentett. Prózai darabban a zene alkalmazása más jelentőséggel bír, mint egy eleve zenés műfajban született mű esetén. Utóbbinak a zene alapvető mozgatórugója, a felhangzó muzsika dramaturgiája az előadás szerves építőeleme. Prózai produkcióban viszont úgynevezett alkalmazott zenére van szükség, amelynek feladata, hogy támogassa, segítse a darab dramaturgiáját. A vőlegény és a Vízkereszt előadásában is így volt, s elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyszerű zenék születtek mindkét produkcióban.
- Mi volt számodra a legnagyobb kihívás az idei évadban?
- A János vitéz volt talán a legkiemelkedőbb, hiszen zenei szempontból egészen új feladatot jelentett, hogy a szimfonikus zenekari hangszerek mellett rock szekciót is használtunk. Ezt úgy kellett megtennünk, hogy a mű ne veszítsen klasszikus értékeiből, mégis hozzáadhassunk olyan korszerű hangzásvilágot, amely magával ragadja a mai nézőket. Nehéz és nemes feladat volt.
- A legizgalmasabb munka?
- Nagyon izgalmas volt harmadik, gyermekeknek szánt opera előadásunk, A manóvizsga. Donizetti muzsikáját mutattuk be a legkisebbek számára is befogadható módon. Most bántunk a legbátrabban és legszabadabban a zenei anyaggal, hiszen Donizetti áriáit és duettjeit nem az eredeti szöveggel hallhatták a nézők, hanem Németh Virág meséjének történetéhez illő, új dalszöveggel. Mindkettő nagyon komoly feladatot jelentett, amelyben nagy segítségemre volt Látó Richárd, a kecskeméti színház karmestere és valamennyi közreműködő, zenész kollégám.
- Mindeközben folyamatosan egyetemre jártál. H fel szeretnénk sorolni a képzettségedet, mi mindet kellene leírni: Károly Katalin,…
- A Konzervatóriumot zongora-magánének szakon végeztem el, majd következett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a magánének kamaraművészi, illetve magánének tanári diploma megszerzése. Idén pedig elvégeztem a Szegedi Zeneművészeti Egyetem klasszikus énekművészi mesterképzését dal és oratórium szakon.