2017. szeptember 18.
„Úgy szeretnénk megszólaltatni Kálmán Imre művét, ahogy a szerző megálmodta” – Károly Kati a kecskeméti Csárdáskirálynőről
„A Csárdáskirálynő kecskeméti előadásánál szeretnénk visszatérni Kálmán Imre tiszta, eredeti szándékaihoz” – mondja Károly Kati, a kecskeméti színház zenei vezetője. Az évad nagyoperettjét a megszokottnál nagyobb zenekarral szólaltatja meg a társulat, a bemutató szeptember 29-én lesz.
• Milyen zenei stílus, ízlés mentén valósul meg az előadás?
• Az elmúlt évtizedekben általános trenddé vált, hogy operettek színpadra állításakor egyre kevésbé veszik figyelembe az adott mű szerzőjének instrukcióit. Van, amikor tudatosan, máskor valamiféle színpadi hagyományokat követve térnek el a darabok kottájától. A Csárdáskirálynő kecskeméti előadásánál arra törekedtünk, hogy visszatérjünk a szerző tiszta, eredeti szándékához. Kálmán Imre zeneművei különösen alkalmasak erre, hiszen a kottáit rengeteg instrukcióval látta el, amelyek az előadók számára pontosan megmutatják, mit és hogyan játsszon, énekeljen el. Tehát arra teszünk kísérletet, hogy úgy szólaltassuk meg a hazai operett irodalom egyik legnagyszerűbb művét, ahogy azt annak idején a szerző megálmodta.
• A nézők számára felismerhető lesz a különbség?
• Talán azoknak, akik nagyon jól ismerik a művet, és sokféle feldolgozásban hallották, feltűnhetnek különbségek, de egészen biztosan nem ez lesz az általános. Az eltérés leginkább abban érhető tetten, ahogy zene az előadás szerves részévé válik, és a megszokottnál jobban alátámasztja a dramaturgiát. Arra törekszünk, hogy a történet és a muzsika egyetlen színes szövetté olvadjon egybe.
• Milyen érzésekkel láttál munkához?
• Nagyon szeretem a Csárdáskirálynőt! Kámán Imre nagyszerű zeneszerző. Kevesen tudják, hogy Bartók Bélával együtt járt a Zeneakadémiára. Nagyon jó barátok voltak, Bartók tisztelte Kálmán Imrét, ami sokat elmond arról a zenei minőségről, amit Kálmán képviselt. Eredetileg komolyzenével foglalkozott, többek között szimfóniát is írt, ám Bécsben felkérték egy keringő megírására, Münchenben pedig ezzel egyidejűleg kabarédalokat írt, amelyek hatalmas anyagi és szakmai elismerést hoztak számára. Ennek hatására fordult az operettek felé, ám ebben a műfajban is megőrizte igényességét. Minden műve tehetségről, gondosságról, elmélyült zenei tudásról árulkodik.
• Az elmúlt évtizedekben általános trenddé vált, hogy operettek színpadra állításakor egyre kevésbé veszik figyelembe az adott mű szerzőjének instrukcióit. Van, amikor tudatosan, máskor valamiféle színpadi hagyományokat követve térnek el a darabok kottájától. A Csárdáskirálynő kecskeméti előadásánál arra törekedtünk, hogy visszatérjünk a szerző tiszta, eredeti szándékához. Kálmán Imre zeneművei különösen alkalmasak erre, hiszen a kottáit rengeteg instrukcióval látta el, amelyek az előadók számára pontosan megmutatják, mit és hogyan játsszon, énekeljen el. Tehát arra teszünk kísérletet, hogy úgy szólaltassuk meg a hazai operett irodalom egyik legnagyszerűbb művét, ahogy azt annak idején a szerző megálmodta.
• A nézők számára felismerhető lesz a különbség?
• Talán azoknak, akik nagyon jól ismerik a művet, és sokféle feldolgozásban hallották, feltűnhetnek különbségek, de egészen biztosan nem ez lesz az általános. Az eltérés leginkább abban érhető tetten, ahogy zene az előadás szerves részévé válik, és a megszokottnál jobban alátámasztja a dramaturgiát. Arra törekszünk, hogy a történet és a muzsika egyetlen színes szövetté olvadjon egybe.
• Milyen érzésekkel láttál munkához?
• Nagyon szeretem a Csárdáskirálynőt! Kámán Imre nagyszerű zeneszerző. Kevesen tudják, hogy Bartók Bélával együtt járt a Zeneakadémiára. Nagyon jó barátok voltak, Bartók tisztelte Kálmán Imrét, ami sokat elmond arról a zenei minőségről, amit Kálmán képviselt. Eredetileg komolyzenével foglalkozott, többek között szimfóniát is írt, ám Bécsben felkérték egy keringő megírására, Münchenben pedig ezzel egyidejűleg kabarédalokat írt, amelyek hatalmas anyagi és szakmai elismerést hoztak számára. Ennek hatására fordult az operettek felé, ám ebben a műfajban is megőrizte igényességét. Minden műve tehetségről, gondosságról, elmélyült zenei tudásról árulkodik.