2017. szeptember 25.
Öveges László és Király László György fotókiállítása a színházban
A Csárdáskirálynő premierjének szünetében kiállítás megnyitó helyszíne lesz a kecskeméti színház Nézőtéri Galériája.
Két ismert alkotó, Öveges László Pro Architectura-díjas építész, fotóművész és Király László György közgazdász, adószakértő, fotóművész mutatja be legújabb képeit az új évad első tárlatán a teátrumban. „A fotózás intellektuális játék” – vallják az alkotótársak, akik számára 2006-os, első közös kiállításuk óta immár hagyomány, hogy együtt mutatják be sajátos látásmóddal rendelkező műveiket.
- Mindketten az elvont fotográfiát szeretjük, amikor a kép szép is, látványos is, szórakoztat is, de mindenképpen képi asszociációra sarkall. Ez az intellektuális játék vonz bennünket, és ezt próbáljuk átadni a nézőknek – mondta el korábbi interjújában Öveges László.
A Nézőtéri Galériában Király László György Faliképek, Öveges László „aPart” címmel mutatja be alkotásait. A tárlatot Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója nyitja meg.
A kiállítás november 30-ig tekinthető meg.
Öveges László - „ a P a r t „
Közel ötven év köti a Balatonhoz. Közel ötven éve járja minden reggel a Partot. Ugyanazt a néhány kilométer hosszú partot. Reggelente a kövek megszólalnak, a fák meghajolnak mert szeretik Őt, mert ő szereti Őket. Akkor is látja kedves fáit, hallja a Balaton hangját a kövek szavát amikor messze jár.
Most a megszólaló, megelevenedő kövekből mutat néhányat. Sötét-fekete-fehérben.
Olykor - ritkán - valóság feletti színekben ragyog máskor sötétlik a Part. E furcsa ragyogásban a hétköznapi emberek és tárgyak is mást jelentenek. Ezekből a jelenésekből is mutat az általa látott és láttatott színekben.
Ráadás az előcsarnokban kiállított „ValahaKamara”. Eképpen tiszteleg a színház előtt és állít emléket az egykori nagyszerű kamara-előadásoknak, a „valahavolt” színházi helyszín bejáratának képbe rendezésével.
Király László György - Faliképek
Mondják: akinek a kezében kalapács van, az mindent szögnek lát. Hasonlóképpen: aki fotográfusként határozza meg magát, az mindenben a képet látja. Vagy legalábbis képet keres. Vannak, akik a klasszikus szépségek megörökítésére és bemutatására törekszenek, és tájakat, szép testeket fényképeznek. Mások az emberi lét – olykor kimondottan szélsőséges – körülményeinek bemutatását érzik feladatuknak, ők a riport- és szociófotósok. Én azok közé tartozom, akik arra törekszenek, hogy a nem nyilvánvaló szépségek esztétikáját mutassam meg. Hiszem, hogy az absztrakt nem valami elvont, pusztán gondolati síkon létező jelenség, hanem egyszerűen csak egy látásmód. Olyan látásmód, amelyik a lekapart, festéshez előkészített falon, a szigetelés rögzítőcsavarjait elfedő glettelésben, a levert csempék és a leakasztott konyhaszekrény lenyomatában is megtalálja az érdekeset és izgalmasat. Csak remélni tudom, hogy képeimmel sikerül láttatni, amit én látok.
- Mindketten az elvont fotográfiát szeretjük, amikor a kép szép is, látványos is, szórakoztat is, de mindenképpen képi asszociációra sarkall. Ez az intellektuális játék vonz bennünket, és ezt próbáljuk átadni a nézőknek – mondta el korábbi interjújában Öveges László.
A Nézőtéri Galériában Király László György Faliképek, Öveges László „aPart” címmel mutatja be alkotásait. A tárlatot Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója nyitja meg.
A kiállítás november 30-ig tekinthető meg.
Öveges László - „ a P a r t „
Közel ötven év köti a Balatonhoz. Közel ötven éve járja minden reggel a Partot. Ugyanazt a néhány kilométer hosszú partot. Reggelente a kövek megszólalnak, a fák meghajolnak mert szeretik Őt, mert ő szereti Őket. Akkor is látja kedves fáit, hallja a Balaton hangját a kövek szavát amikor messze jár.
Most a megszólaló, megelevenedő kövekből mutat néhányat. Sötét-fekete-fehérben.
Olykor - ritkán - valóság feletti színekben ragyog máskor sötétlik a Part. E furcsa ragyogásban a hétköznapi emberek és tárgyak is mást jelentenek. Ezekből a jelenésekből is mutat az általa látott és láttatott színekben.
Ráadás az előcsarnokban kiállított „ValahaKamara”. Eképpen tiszteleg a színház előtt és állít emléket az egykori nagyszerű kamara-előadásoknak, a „valahavolt” színházi helyszín bejáratának képbe rendezésével.
Király László György - Faliképek
Mondják: akinek a kezében kalapács van, az mindent szögnek lát. Hasonlóképpen: aki fotográfusként határozza meg magát, az mindenben a képet látja. Vagy legalábbis képet keres. Vannak, akik a klasszikus szépségek megörökítésére és bemutatására törekszenek, és tájakat, szép testeket fényképeznek. Mások az emberi lét – olykor kimondottan szélsőséges – körülményeinek bemutatását érzik feladatuknak, ők a riport- és szociófotósok. Én azok közé tartozom, akik arra törekszenek, hogy a nem nyilvánvaló szépségek esztétikáját mutassam meg. Hiszem, hogy az absztrakt nem valami elvont, pusztán gondolati síkon létező jelenség, hanem egyszerűen csak egy látásmód. Olyan látásmód, amelyik a lekapart, festéshez előkészített falon, a szigetelés rögzítőcsavarjait elfedő glettelésben, a levert csempék és a leakasztott konyhaszekrény lenyomatában is megtalálja az érdekeset és izgalmasat. Csak remélni tudom, hogy képeimmel sikerül láttatni, amit én látok.