2017. szeptember 29.
„Jó társaságba kerültem!” – Decsi Edittel beszélgettünk
El sem kezdtük a próbákat, már megszerettem a karaktert – mondja Decsi Edit, aki Mimolette szerepében lép színpadra A képzelt beteg című vígjátékában, melyet Molière műve alapján a Mohácsi testvérek írtak. Rusznyák Gábor rendezése október 6-án kerül bemutatásra a Kelemen László Kamaraszínházban.
- Hogyan készültél Mimolette szerepére?
- Az Örkény Színház 2013-as előadásában Trokán Nóra játszotta Mimolette-et. Sajnos nem láttam azt a produkciót, de többször beszélgettünk róla Nórival: ő nosztalgiázott, én ismerkedtem Mimolette-tel. Jó érzés „átvenni” tőle a szerepet, még ha nem is ugyanaz az előadás. El se kezdtük a próbákat, már megszerettem a karaktert.
- Miért? Milyen Mimolette?
- Fiatal, naív, szerelmes lány, aki egyszerre próbál megfelelni önmagának, szerelmének és imádott édesapjának, aki nagyon szereti őt és a legjobbat akarja neki. Nagyon intenzíven megéli a helyzeteket. Bátorságot gyűjt, és kiáll magáért.
- A privát életben felvállalod az ilyen konfliktusokat vagy a kompromisszumot keresed?
- Fontosnak tartom a kommunikációt ezekben a helyzetekben. Pár éve tudatosan figyelek arra, hogy ne hordozzam magamban az ilyen jellegű feszültséget. Ha nem is mondom egyből ki, akkor kiírom magamból egy fecnire. Bár szeretek az igazam mellett kitartani, próbálok higgadtan rátekinteni az adott szituációra. Ha nem is mindig sikerül, a szándék megvan bennem.
- Szeretsz klasszikusokat játszani?
- Eddig Vörösmarty Csongor és Tündéjében dolgoztam eredeti szöveggel, többnyire átiratokkal találkoztam. Nem vagyok előítélettel egyik felé sem, megvan a kihívás mindkettőben. A viszonyok attól még nem változnak a darabban, hogy más a nyelvezete.
- Klasszikus hősnők közül kit játszanál szívesen?
- Nincsenek szerepálmaim. Mindig az aktuális feladatra szeretek koncentrálni.
- Tavaly évad végén vehetted át a Latabár Kálmán-díjat.Titkon számítottál rá?
- Nagyon meglepett! Pedig műsorvezetőként átfutott az agyamon, hogy vajon ki kapja, hova kell majd állnia, hogyan veszi át, én hogyan lépek majd oda hozzá… Eszembe sem jutott, hogy én leszek a díjazott… Nagy boldogság volt! Végignézve az eddigi díjazottak névsorát, jó társaságba kerültem!
- Rövid hajjal kezdted az új évadot. Hirtelen elhatározás volt?
- Már egy ideje foglalkoztatott ez a gondolat. A színén nem változtatok, mert nagymamámnak megígértem, hogy gesztenyebarna maradok. Ő már sajnos nincs velünk, ezért még inkább tartom magam ehhez. A hosszúsága viszont nekem nem számít. Rövid hajjal érkeztem 2011-ben Kecskemétre, az évek alatt szép hosszúra nőtt, de színpadilag kihasználatlannak éreztem és gondoltam jót tenne egy kis változás.
- Szereted a bátor döntéseket?
- Szeretem. Azért nem mindig állok bele egyből. A nővérem nagyon bátor, spontán, vagány, ő inspirál ezekben a helyzetekben és ha kell tanácsot is ad.
- Az Örkény Színház 2013-as előadásában Trokán Nóra játszotta Mimolette-et. Sajnos nem láttam azt a produkciót, de többször beszélgettünk róla Nórival: ő nosztalgiázott, én ismerkedtem Mimolette-tel. Jó érzés „átvenni” tőle a szerepet, még ha nem is ugyanaz az előadás. El se kezdtük a próbákat, már megszerettem a karaktert.
- Miért? Milyen Mimolette?
- Fiatal, naív, szerelmes lány, aki egyszerre próbál megfelelni önmagának, szerelmének és imádott édesapjának, aki nagyon szereti őt és a legjobbat akarja neki. Nagyon intenzíven megéli a helyzeteket. Bátorságot gyűjt, és kiáll magáért.
- A privát életben felvállalod az ilyen konfliktusokat vagy a kompromisszumot keresed?
- Fontosnak tartom a kommunikációt ezekben a helyzetekben. Pár éve tudatosan figyelek arra, hogy ne hordozzam magamban az ilyen jellegű feszültséget. Ha nem is mondom egyből ki, akkor kiírom magamból egy fecnire. Bár szeretek az igazam mellett kitartani, próbálok higgadtan rátekinteni az adott szituációra. Ha nem is mindig sikerül, a szándék megvan bennem.
- Szeretsz klasszikusokat játszani?
- Eddig Vörösmarty Csongor és Tündéjében dolgoztam eredeti szöveggel, többnyire átiratokkal találkoztam. Nem vagyok előítélettel egyik felé sem, megvan a kihívás mindkettőben. A viszonyok attól még nem változnak a darabban, hogy más a nyelvezete.
- Klasszikus hősnők közül kit játszanál szívesen?
- Nincsenek szerepálmaim. Mindig az aktuális feladatra szeretek koncentrálni.
- Tavaly évad végén vehetted át a Latabár Kálmán-díjat.Titkon számítottál rá?
- Nagyon meglepett! Pedig műsorvezetőként átfutott az agyamon, hogy vajon ki kapja, hova kell majd állnia, hogyan veszi át, én hogyan lépek majd oda hozzá… Eszembe sem jutott, hogy én leszek a díjazott… Nagy boldogság volt! Végignézve az eddigi díjazottak névsorát, jó társaságba kerültem!
- Rövid hajjal kezdted az új évadot. Hirtelen elhatározás volt?
- Már egy ideje foglalkoztatott ez a gondolat. A színén nem változtatok, mert nagymamámnak megígértem, hogy gesztenyebarna maradok. Ő már sajnos nincs velünk, ezért még inkább tartom magam ehhez. A hosszúsága viszont nekem nem számít. Rövid hajjal érkeztem 2011-ben Kecskemétre, az évek alatt szép hosszúra nőtt, de színpadilag kihasználatlannak éreztem és gondoltam jót tenne egy kis változás.
- Szereted a bátor döntéseket?
- Szeretem. Azért nem mindig állok bele egyből. A nővérem nagyon bátor, spontán, vagány, ő inspirál ezekben a helyzetekben és ha kell tanácsot is ad.