2019. november 18.
Határokon táncolni - újcirkusz és parádés balettszínház
Artisták és táncművészek egy színpadon, közös produkcióban. Ilyen még nem volt Kecskeméten, de november 15-én megvalósult, mégpedig a Kecskemét City Balett és az újcirkusz világának legkiválóbb hazai képviselőjének együttműködésében, a Katona József Színházban.
A Mutatvány de la Danse című rendhagyó előadásról Barta Dórával beszélgettünk.
Mely mozgásművészeti műfajok ötvöződnek a Mutatványban? Kérdeztük a KCB művészeti vezetőjét, egyben az előadás rendező-koreográfusát, díszlet- és jelmeztervezőjét.
A tánc és a cirkusz közötti határmezsgye az a terep, amiben ezúttal gondolkodtam. Azon belül is a cirkusz műfajának egyik legizgalmasabb megújulási formája, az újcirkusz inspirált. Az újcirkuszban az artisták mellett nagyobb hangsúlyt kap a színházi jelleg, a zene és a tánc. Előtérben maradnak az emberi test virtuozitását bemutató cirkuszi számok, de elhagyják az idomított állatokkal végzett produkciókat. Miben hasonlítanak a táncosok és artisták? Abban, hogy állandóan keresik és feszegetik a saját határaikat. A Mutatvány de la danse-ban arra teszünk kísérletet, hogy a balettművészeink elmozduljanak az akrobatika irányába túlmutatva a már meglévő táncos teljesítményen. A végeredmény természetesen nem az, hogy artistákhoz hasonlóak leszünk, − valójában nem is lehetünk ilyen rövid idő alatt −, de különleges fűszerezése lett a koreográfiának az, ahogyan a mozdulatokban gondolkodtam, illetve az eszközhasználattal összekötött koreográfia sem lett mindennapi ebben a produkcióban.
Kikkel dolgozik a KCB ebben a produkcióban?
Meghívott sztárvendégként, a Recirquel Újcirkusz Társulattal, amely Magyarország egyetlen és emblematikus újcirkusz társulata. Művészeti vezetőjük Vági Bence és immár nemzetközi a hírnevük. Tavaly augusztusban, a világ egyik legrangosabb művészeti fesztiválján, az Edinburgh Festival Fringe-n a kritikusok az ő produkciójukat ítélték a legjobbnak, több ezer fellépő közül. Idehaza a MÜPÁ-ban játszanak rendszeresen, emellett járják a világot az előadásaikkal.
A műfajok fúzióján túl mit céloz még a közös műsorotok?
Leginkább azt, hogy mind a két mozgásművészeti terület önazonosan megmutatkozhasson. Olyan kompozíciót hoztunk létre, amiben feszegetjük ugyan a határokat, de egyelőre mindenki közelebb marad a saját hivatásához.
Milyen tapasztalatokra tesz szert a balett-társulat az újcirkuszosokkal való közös munka során?
A táncosoknak újdonság, hogy sok eszközzel dolgoztunk. Eddig ez ránk nem volt jellemző, sőt, leginkább kerültük a kellékeket a táncszínházi produkcióinkban. Ezúttal viszont hatalmas méretű objektumokkal dolgozunk, a táncosoknak a saját fizikai erejükkel, a folyamatosan kibillentett egyensúly-megtalálásával, és a kellékek adta nehezített pályával kellett megbirkózniuk. A szokatlan és túlméretezett eszközök használata egyrészt kiszélesíti a figyelemzónát, másrészt elképesztő koncentrációt igényel, hiszen a táncosoknak fokozottan figyelniük kell egymásra, és az adott térre, amin belül mozognak. Hibalehetőségük eddig se nagyon volt, most viszont gyakorlatilag a nullára csökkent.
A cirkusz legfőbb vonzereje a varázslat, a misztikum. A tánc egyenrangú partnere ebben?
A meglepetésben mindenképpen. Ennek az előadásnak kiemelkedő a vizuális ereje, sok esetben olyan, mint egy nagy képzőművészeti alkotás. Azon túl, hogy a „mutatványok” fizikailag megszületnek, van egy rétege, ami a szabad asszociációról, a zenéről, és az elénk táruló nagy képekről, az érzetek megteremtéséről szól. Ezek sűrűn váltakoznak, valamint különböző és váratlan módon születnek meg. Ebből a váratlanságból képződik egy olyan élmény, mint egy bűvész-produkciónál, a maga meghökkentő, „ez vajon hogy történt?” érzeteivel, effektjeivel. Ilyen meglepetésekben bővelkedik az előadás. Amíg ezek alakultak, részemről is nagy teret kapott a kísérletezés, számomra ez jelentett újdonságot a próbafolyamat során.
November 15-én volt a premier. Lesz folytatás?
Nagy örömünkre a közönség élénken érdeklődik a Mutatvány de la danse iránt. A megvalósulásának lehetőségét pályázati forrás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő teremtette meg, a továbbjátszás lehetőségét a színház biztosítja. Azt már most tudjuk, hogy február 13-án ismét színpadra visszük az előadást. Mivel a premierre nagyon gyorsan elfogytak a jegyek, talán érdemes már most a legjobb helyeket lefoglalni. A tánctagozat, a Kecskemét City Balett részéről mondhatom, mi örömmel folytatjuk.
Popovics Zsuzsanna
Mely mozgásművészeti műfajok ötvöződnek a Mutatványban? Kérdeztük a KCB művészeti vezetőjét, egyben az előadás rendező-koreográfusát, díszlet- és jelmeztervezőjét.
A tánc és a cirkusz közötti határmezsgye az a terep, amiben ezúttal gondolkodtam. Azon belül is a cirkusz műfajának egyik legizgalmasabb megújulási formája, az újcirkusz inspirált. Az újcirkuszban az artisták mellett nagyobb hangsúlyt kap a színházi jelleg, a zene és a tánc. Előtérben maradnak az emberi test virtuozitását bemutató cirkuszi számok, de elhagyják az idomított állatokkal végzett produkciókat. Miben hasonlítanak a táncosok és artisták? Abban, hogy állandóan keresik és feszegetik a saját határaikat. A Mutatvány de la danse-ban arra teszünk kísérletet, hogy a balettművészeink elmozduljanak az akrobatika irányába túlmutatva a már meglévő táncos teljesítményen. A végeredmény természetesen nem az, hogy artistákhoz hasonlóak leszünk, − valójában nem is lehetünk ilyen rövid idő alatt −, de különleges fűszerezése lett a koreográfiának az, ahogyan a mozdulatokban gondolkodtam, illetve az eszközhasználattal összekötött koreográfia sem lett mindennapi ebben a produkcióban.
Kikkel dolgozik a KCB ebben a produkcióban?
Meghívott sztárvendégként, a Recirquel Újcirkusz Társulattal, amely Magyarország egyetlen és emblematikus újcirkusz társulata. Művészeti vezetőjük Vági Bence és immár nemzetközi a hírnevük. Tavaly augusztusban, a világ egyik legrangosabb művészeti fesztiválján, az Edinburgh Festival Fringe-n a kritikusok az ő produkciójukat ítélték a legjobbnak, több ezer fellépő közül. Idehaza a MÜPÁ-ban játszanak rendszeresen, emellett járják a világot az előadásaikkal.
A műfajok fúzióján túl mit céloz még a közös műsorotok?
Leginkább azt, hogy mind a két mozgásművészeti terület önazonosan megmutatkozhasson. Olyan kompozíciót hoztunk létre, amiben feszegetjük ugyan a határokat, de egyelőre mindenki közelebb marad a saját hivatásához.
Milyen tapasztalatokra tesz szert a balett-társulat az újcirkuszosokkal való közös munka során?
A táncosoknak újdonság, hogy sok eszközzel dolgoztunk. Eddig ez ránk nem volt jellemző, sőt, leginkább kerültük a kellékeket a táncszínházi produkcióinkban. Ezúttal viszont hatalmas méretű objektumokkal dolgozunk, a táncosoknak a saját fizikai erejükkel, a folyamatosan kibillentett egyensúly-megtalálásával, és a kellékek adta nehezített pályával kellett megbirkózniuk. A szokatlan és túlméretezett eszközök használata egyrészt kiszélesíti a figyelemzónát, másrészt elképesztő koncentrációt igényel, hiszen a táncosoknak fokozottan figyelniük kell egymásra, és az adott térre, amin belül mozognak. Hibalehetőségük eddig se nagyon volt, most viszont gyakorlatilag a nullára csökkent.
A cirkusz legfőbb vonzereje a varázslat, a misztikum. A tánc egyenrangú partnere ebben?
A meglepetésben mindenképpen. Ennek az előadásnak kiemelkedő a vizuális ereje, sok esetben olyan, mint egy nagy képzőművészeti alkotás. Azon túl, hogy a „mutatványok” fizikailag megszületnek, van egy rétege, ami a szabad asszociációról, a zenéről, és az elénk táruló nagy képekről, az érzetek megteremtéséről szól. Ezek sűrűn váltakoznak, valamint különböző és váratlan módon születnek meg. Ebből a váratlanságból képződik egy olyan élmény, mint egy bűvész-produkciónál, a maga meghökkentő, „ez vajon hogy történt?” érzeteivel, effektjeivel. Ilyen meglepetésekben bővelkedik az előadás. Amíg ezek alakultak, részemről is nagy teret kapott a kísérletezés, számomra ez jelentett újdonságot a próbafolyamat során.
November 15-én volt a premier. Lesz folytatás?
Nagy örömünkre a közönség élénken érdeklődik a Mutatvány de la danse iránt. A megvalósulásának lehetőségét pályázati forrás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő teremtette meg, a továbbjátszás lehetőségét a színház biztosítja. Azt már most tudjuk, hogy február 13-án ismét színpadra visszük az előadást. Mivel a premierre nagyon gyorsan elfogytak a jegyek, talán érdemes már most a legjobb helyeket lefoglalni. A tánctagozat, a Kecskemét City Balett részéről mondhatom, mi örömmel folytatjuk.
Popovics Zsuzsanna